Rák: hipochondria, vagy valós félelem?

A félelem a ráktól nem egyszerű hipochondria, inkább széleskörű pszichózisnak hívhatjuk, amely mind az egyének, mind a társadalom szintjén képes súlyos károkat okozni. Ugyanis a betegséget sokszor nem a helyén kezeljük…

A félelem a betegségektől, különösen a halálos krónikus betegségektől mindig is kísértette az embereket. A múlt század elején még például a szifilisztől és a tüdőbajtól való rettegés volt leginkább jelen az emberek hétköznapjaiban. Manapság a ráktól félünk leginkább, és a daganatos betegségek rá is szolgáltak rossz hírükre, amelyet meg is tartottak annak ellenére, hogy a rák diagnózisa egyre kevésbé jelent halálos ítéletet.  A betegség megelőzésére pedig igen jó módszereink vannak.

Tulajdonképpen ma már sokkal jobban félünk a ráktól, mint indokolt volna. Akik pedig szélsőségesen rettegnek tőle, hogy daganatos betegséget kapnak, a félelem miatti stresszel sokkal közelebb lavírozzák magukat a kór tényleges megjelenéséhez a szervezetükben. Azaz jobban járunk, ha nem engedjük automatikusan érvényesülni a kulturális örökségünkkel ránk maradt fóbiát, hanem megismerjük a betegségcsoportot és annak természetét. Ez ugyanis segít, hogy megelőzzük a betegséget, vagy fellépjünk ellene.

Az emberek nagy százaléka gondolja úgy, hogy a rák tőle független hatások eredménye. Holott a statisztikák szerint a környezeti okok miatt megjelenő daganatos betegségek legfeljebb 10-15 százalékot tehetnek ki.

A maradékban a genetikai örökségünknek és az életmódunknak van alapvető szerepe!

 

Emellett a rákról szóló hírek a legtöbbször negatív kontextusban jelennek meg a médiatérben, amitől a betegségre lemoshatatlan stigmák ragadnak. Emiatt – ha kell, ha nem – félünk tőle, és igen nehezünkre esik tárgyilagosan gondolkodni a kórról. Pedig a rák miatti halálozások mintegy 20 százalékkal mérséklődtek a világon tíz év alatt. Ez azt jelenti, hogy gyorsan csökkennek a rákkal kapcsolatos kockázataink.

 

Ideje volna hát, hogy a rettegés helyett magunk is aktívan hozzájáruljunk e folyamat további javításához. Hogyan? Például megfelelő táplálkozással, kevesebb stresszel, több mozgással, kevesebb dohányzással és alkoholfogyasztással, kevesebb extrém napozással.