A Szerencsés Realista egyszerre tudományos krónika, emberi dráma és inspiráló memoár. A történet főszereplője egy magyar biokémikus, a fermentált búzacsíra-kivonatként ismert Avemar feltalálója, aki hosszú éveken át dolgozott egy olyan hatóanyagon, amelynek létezését kezdetben kevesen hitték el.
Ez a könyv a mitológiai hősök útját körbejárva végigkíséri a feltaláló és találmánya útját: az első feltalálói lépéstől a küzdelmeken át az elismerésig; az országos ismertséget adó Frei Dossziétól egészen addig, hogy egy vasárnap délután megszólal a telefon: a Nobel-díjas James Watson felhívja Hidvégi Mátét telefonon, és meghívja előadást tartani a Cold Spring Harbor Laboratory-ba, Long Island-re. Közben megismerjük a kutatói élet történetének kevéssé ismert oldalait, a hit, a kétely, a szenvedés és a kitartás pillanatait — Kupa Mihálytól, Göncz Árpádon át II. János Pál pápáig. Egy olyan történet, amely egyszerre szól tudományról, emberségről, és arról, hogy néha valóban csak azok látnak tisztán, akik mernek hinni a lehetetlenben.
Ez a könyv nem a sikerről szól, hanem a kudarc természetéről. Mert a rákkal való küzdelem — akárcsak egy új tudományos elmélet — természete szerint bukásra van ítélve. A valóság többnyire kudarc. És mégis: a csoda néha megtörténik. De vajon lehet-e reálisan gondolkodva előkészíteni a lehetetlent? Nem ez volna a valódi hőstett — hinni a realitásban úgy, hogy közben teret engedünk a csodának is?
A főszereplővel való azonosulás alapja, hogy a hős nem pusztán az, aki legyőzi a nehézséget, hanem aki úgy marad talpon, hogy közben nem veszíti el a józan eszét. Megtörtént események, személyes történetek és családi anekdoták szövik át a fia, Áron által írott könyv szerkezetét, amely fokozatosan tárja fel, hogyan válik egy egyszerű kutatásból emberi küldetés. A laboratóriumi kísérletek mögött emberi sorsok rajzolódnak ki.... és persze a gáncsolás, feljelentések, irigység.
A könyv külön fejezetekben tér ki arra, hogyan is lehetne „megérteni” a rákot – nem csupán sejtszinten, hanem emberi viselkedésként: ha a rák személy lenne, milyen volna? Miért nehéz felismerni? Mikor sebezhető? Ezek nem orvosi kérdések, hanem életstratégiák, amelyek a hétköznapi olvasó számára is érthetővé és hasznosíthatóvá válnak.
A Szerencsés Realista nemcsak a tudomány iránt érdeklődők könyve. Nemcsak a kutatóknak, betegeknek, vagy az őket támogató hozzátartozóknak szól. Ez a könyv mindenkinek szól, aki valaha úgy érezte, hogy a világ túl nagy, az akadály túl nehéz, és a siker túl valószínűtlen.
A könyv átfogó ideája egy Ben Gurion-idézet, ami Dr. Hidvégi Máté mottója egyben: „Ahhoz, hogy realista legyél, hinned kell a csodákban”. Ez a könyv annak a története, hogy ez hogyan válik valóra. És hogy néha — ha nagyon figyelünk — a laborban, az íróasztalnál ülve, vagy egy kórházi ágynál a realista ember számára megszületik az, amit csodának nevezhetünk.
