Keresés
Állatkísérletek (In vivo)
Magyar kutatók fedezték fel, hogy a búzacsíra anyagainak biotechnológiai (enzimes) átalakításával rákellenes hatású, szájon át adható kivonat (MSC) nyerhetõ (1). Az eljárás ipari megvalósítása, a minõségbiztosítás kialakítása, a kémiai összetétel és a biológiai hatások állandóságának, valamint a kivonat ártalmatlanságának bizonyítása tette lehetõvé a készítmény (Avemar) forgalomba hozatalát. Utóbbira Magyarországon 1998. novemberében került sor. Az Avemar alkalmazásával a legnagyobb tapasztalat a rosszindulatú daganatos megbetegedésekben van.
Az új, standardizált benzokinon összetevőt tartalmazó, búzacsíra fermentációjával nyert kivonat immunstimuláló hatásának ismeretében megvizsgáltuk e készítmény (Avemar) tumornövekedést és metasztázisképződést gátló hatását önmagában vagy C-vitaminnal kombinációban adagolva. Eltérő tumormodelleket [erősen metasztatizáló Lewis tüdőkarcinóma (3LL-HH), B16 melanóma, patkány nefroblasztóma (RWT-M) és humán kolon karcinóma xenograft (HCR25)] hoztunk létre mesterségesen immungyengített egerekben. A kezelések metasztázist gátló hatását a transzplantált primer tumor jelenléte és (műtéti eltávolítást követő) hiánya alatt is vizsgáltuk. Az Avemar és a C-vitamin kombinált, egyidejű alkalmazása erőteljesen gátolta a metasztázisképződést az összes vizsgált tumormodell esetében, míg a C-vitamin önmagában való alkalmazása nem volt ilyen gátló hatással a metasztázisképződésre. Egyes modellek esetében a metasztázisképződést gátló hatás szignifikánsnak bizonyult, míg más modellekben - jelentős változás ellenére – a hatás nem volt szignifikáns. Figyelemre méltó, hogy egyes modellekben az Avemar önmagában erőteljesebb gátló hatást fejtett ki a metasztázisképződésre, mint az Avemar és a C-vitamin egyidejű alkalmazása. Ezen felül a kombinált kezelés ütemezésének megváltoztatása esetén (egyidejű C-vitamin bevétel helyett a C-vitamin adagolás az Avemar kezelés után egy órával törtét) a C-vitamin inkább csökkentette az Avemar metasztázisképződést gátló hatását. Meg kell említeni azonban, hogy patkány nefroblasztóma esetében eltérő hatást figyeltünk meg: míg egyidejű alkalmazás esetén a metasztázisképződést gátló hatás szignifikáns mértékű volt, az Avemar önmagában való alkalmazása nem idézett elő ilyen hatást. Érdemes megjegyezni, hogy ebben a modellben az egyidejű kezelés metasztázisképződést gátló hatása még erőteljesebb volt, ha az Avemar dózisa százszor kisebb volt, mint a rendesen alkalmazott adag. Az állatmodellek többségében (a patkány nefroblasztóma kivételével) az Avemar és a C-vitamin adagolása – kombinációban vagy külön-külön – nem gátolja a primer tumor növekedését. Okkal feltételezhető tehát, hogy a megfigyelt metasztázisképződést gátló hatás elsősorban nem a szerek proliferációt gátló hatásának köszönhető. Egyéb kísérletes eredményekkel összhangban – amelyeket laboratóriumunkban az itt ismertetett kísérletekkel párhuzamosan végeztünk – az Avemar jelentős immunstimuláló hatásúnak bizonyult. Ebből adódóan e készítmény jelen vizsgálatban megfigyelt metasztázisképződést gátló hatása az immunstimuláló hatás következményének tudható be. A tanulmányban ismertetjük az Avemar és az Avemar + C-vitamin lehetséges terápiás előnyeit.
A búzacsíra fermentálása révén, 0,04% szubsztituált benzokinon tartalmú, per os adagolható készítmény (MSC) állítottak elő magyar kémikusok. A szerzőknek a készítménnyel kapcsolatos biológiai vizsgálatai a következő eredménnyel jártak. Az MSC fokozza a per os kezelt (3 g/kg/nap) egerek lép lymphocytáinak blastos transzformációs készségét és megrövidíti a bőrgraftok lelökődési idejét ko-izogén bőrátültetési egérmodellben. Ez az MSC immunrestitutiót keltő hatásra utal. Három metasztázis modell esetében (3LL-HH,B16 és HCR-25) tudunk megfigyelni az MSC szignifikáns tumormetaszázist gátló hatást. Az áttétképzés gátlásában az in vitro kísérleteinkben megfigyelt sejtadhéziót csökkentő, antiprolifratív, apoptosist fokozó és antioxidáns hatása is szerepet játszhat az immunreconstituiót keltő hatás mellett. A fenti biológiai tulajdonságok alapján az MSC - mely szubaku toxicitási vizsgálatok szerint nem toxikus - adjuvnsként felhasználható lehet dagantok és más immunkárosodással járó, vagy azt követő kórképek kezelésében.
Egy új, standardizált benzokinon összetevőt tartalmazó, fermentált búzacsíra kivonat, az MSC (kereskedelmi név: Avemar) feltételezett immunstimuláló hatását MSC-vel kezelt egerek perifériás vérből nyert limfocitáinak blasztos transzformációja révén vizsgáltuk. Eredményeink alapján az MSC szignifikáns mértékben megnövelte a Concanavalin A által kiváltott blasztos transzformáció mértékét. A B10LP - C57Bl bőrgraft rendszert alkalmazva, az MSC (szájon át 0,03 és 3,0 g/kg dózisban alkalmazva) előnyös hatású volt az immunműködés visszaállításának tekintetében. Ezzel ellentétben a 2,6-dimetoxi-p-benzokinon (DMBQ) ekvivalens adagokban (0,012 és 1,2 mg/kg) adagokban alkalmazva, nem rövidítette le a bőrgraftok kilökődéséhez szükséges időt. Az MSC immunműködést javító és a blasztos transzformációt elősegítő hatása számos, csökkent immunműködéssel járó állapotban kihasználható.
Magyar vegyészek egy szájon át szedhető, erjesztett búzacsírából kivont, 0,04% szubsztituált benzokinon (MSC) tartalmú terméket fedeztek fel, amely AVEMAR néven került kereskedelmi forgalomba. Az MSC orális alkalmazása (3 g/testsúly kg) elősegíti a lép limfocitáinak blasztos transzformációját egerekben. Ugyanez a kezelés megrövidíti a bőrgraftok túlélési idejét koizogén egér bőrtranszplantációs modellben, ami az MSC immunfolyamatokat helyreállító szerepére utal. Az MSC erősen szignifikáns antimetasztatikus hatását három metasztázis modellben (3LL-HH, B16, HCR-25) vizsgálták. Az MSC antimetasztatikus hatása – az immunfolyamatokat helyreállító hatás mellett – a sejtadhéziót és sejtproliferációt gátló, az apoptózist elősegítő és az antioxidáns jellemzőinek köszönhető, amelyeket in vitro kísérleteinkben is megfigyeltünk. Még fontosabb megemlítenünk, hogy az MSC és az alább említett rákellenes szerek (5-FU és DTIC; mindkettőt széleskörűen alkalmazzák a mindennapi klinikai gyakorlatban) kombinált alkalmazása (MSC + 5-FU és MSC + DTIC) bármely szer monoterápiás hatásához képest szignifikáns mértékben megnövelte az antimetasztatikus hatást megfelelő (C38 egér vastagbél karcinóma és B16 egér melanóma) metasztázis modellekben. Az eredmények alapján, az erjesztett búzacsíra kivonat (MSC) nem csupán additív, hanem szinergista módon javította mindkét máig vizsgált rákellenes szer antimetasztatikus hatását. Érdemes megemlítenünk továbbá, hogy az MSC kombinált alkalmazás során jelentősen csökkenti a rákellenes szerek toxikus mellékhatásainak kialakulását (pl. kevésbé csökkent a testtömeg). Az MSC biológiai hatásai és a szubakut toxikológiai vizsgálatok során tapasztalt nem toxikus hatása alapján kijelenthető, hogy ez a készítmény adjuváns kezelésként alkalmazható rosszindulatú tumoros és egyéb, csökkent immunműködés által okozott, vagy azzal járó betegségekben.
Kimutatták, hogy a búzacsíra kivonat laboratóriumi állatokban megelőzi a vastagbélrák kialakulását. Jelen vizsgálatban négy hetes, beltenyésztett, hím F-344 patkányokat használtunk. A vastagbélrák kialakulását azoximetánnal (AOM) indukáltuk. Kezeletlen kontrollként 10 patkányt használtunk (1. csoport). A 2. csoportban a fiziológiás sóoldatban oldott AOM-et az állatok három, egyenként 15 mg/ttkg dózisú szubkután injekció formájában kapták meg 1 hetes injekció közötti szünetekkel. Két további csoport kísérletes kemoprevenciós kezelés gyanánt 2,6-dimetoxi-p-benzokinonhoz standardizált erjesztett búzacsíra kivonat, Avemar (MSC) kezelésben is részesült. A vízben oldott MSC-t a patkányok naponta egyszer, 3 g/ttkg dózisban kapták gyomorszondán keresztül. A 3. csoportban az állatok a napi MSC kezelést az első AOM injekció előtt 2 héttel kezdték el kapni, és folyamatosan kapták a 32 héttel később bekövetkező leölésükig. A 4. csoportban az alapdiéta mellé az állatok naponta kaptak MSC-t. A kísérlet végén minden patkányt elvéreztettünk úgy, hogy enyhe éteres érzéstelenítés mellett a hasi nagyeret elvágtuk, majd teljes boncolást végeztünk. A vastagbélrákban szenvedő állatok százalékos arányai és az állatonkénti tumorszám az egyes csoportokban a következőképpen oszlott meg: 1. csoport: 0 és 0; 2. csoport: 83,0 és 2,3; 3. csoport: 44,8 (p < 0,001) és 1,3 (p < 0,004); 4. csoport: 0 és 0. Mindegyik tumor szövettani vizsgálattal is neoplazmának bizonyult. A területegységenként (cm2) számolt aberráns kripta fókusz (ACF) szám a 2. csoportban 4,85, míg a 3. csoportban csak 2,03 volt (p < 0,0001).
A vizsgálatban egy új, benzokinon tartalmú, búzacsíra fermentációjával nyert , szájon át szedhető készítmény, az AVEMAR egerekben idiotipikus manipulációval kísérletesen kiváltott szisztémás lupusz eritematózus (SLE) jellemzőire gyakorolt hatását vizsgáltuk. Megvizsgáltuk, hogy az AVEMAR miként befolyásolja az autoantitest termelési profilt, a Th1/Th2 sejtekkel összefüggő citokinekre adott választ és az egerekben kísérletesen kiváltott SLE klinikai profilját. Az immunizáció előtti időszakban adagolva az AVEMAR az autoantitest termelés (anti-dsDNS, egér 16/6 Id és anti-hiszton) down-regulációját idézte elő (pl. az anti-dsDNS 405 nm-en 0,898+/-0,097 OD értékről 0,519+/-0,103 OD értékre csökkent a kezelést követően). Ez a hatás a kezelés felfüggesztése után legalább 4 héten keresztül megfigyelhető volt. A Th2 válasz késésével összefüggő szerológiai hatásokat (IL-4 és IL-10) észleltünk (pl. az IL-4 91,7+/-8,11 ng/ml értékről 59,55+/-7,78 ng/ml értékre csökkent szplenocita kondicionált táptalajban). Az egerek vérsüllyedése, fehérvérsejt száma normális volt, vizeletük fehérjetartalma 100 mg/dl alatti volt, míg a nem kezelt, SLE-s egereknél ez az érték 300 mg/dl felettinek bizonyult. Összefoglalásul, a szájon át adagolt AVEMAR a Th1/Th2 rendszer módosítása és a Th2 válasz gátlása révén enyhítheti a kísérletesen kiváltott SLE klinikai megnyilvánulásait.
Az Avemar (Biromedicina Co., Budapest, Magyarország) egy immunmoduláns és antimetasztatikus hatással bíró búzacsíra készítmény, amelyet eltérő hatásmechanizmusú citosztatikus gyógyszerekkel egyidejűleg alkalmaztunk in vitro és in vivo annak érdekében, hogy megállapítsuk, vajon ez az egyidejű alkalmazás antagonista vagy szinergista hatást fejt-e ki a sejttenyészet életképességére, a tumornövekedésre és a transzplantábilis egértumorral (3LL-HH) beoltott egerek túlélésére. A dakarbazin, 5-fluorouracil és az adriblasztina hatásával ellentétben, az Avemar in vitro nem befolyásolta az MCF-7, HepG2 vagy Vero sejtek életképességét. Endoxannal, Navelbinnel és doxorubicinnel kombinálva, az Avemar in vivo nem gátolta a citosztatikumok tumornövekedést gátló hatását. Az Avemar citosztatikus szerekkel való kombinációja nem fokozta a citosztatikus szerek toxicitását, és egyáltalán nem bizonyult toxikusnak. Az Avemar a toxicitás kockázatának növelése és az antiproliferatív hatás csökkenése nélkül, egyidejűleg alkalmazható citosztatikus szerekkel.
A vizsgálatban a búzacsíra fermentációjával nyert kivonat (EBK, Avemar) gyulladáscsökkentő hatását vizsgáltuk patkány adjuváns artritisz (AA) modell segítségével. Az AA-ban szenvedő Wistar patkányoknak az EBK és gyulladáscsökkentő szerek (indometacin, dexametazon) különböző dózisait adtuk monoterápiában, és az EBK-t diklofenakkal vagy dexametazonnal kombinációban is alkalmaztuk. A mancsok pletizmográfiás vizsgálata mellett, a szinoviális szövetek szövettani vizsgálata és a CD4+ és CD8+ T-limfociták azonosítása is megtörtént. A COX-1 és COX-2 génexpressziót valós idejű polimeráz láncreakcióval (PCR) határoztuk meg. Az EBK monoterápia szignifikáns mértékben gátolta a másodlagos (immunmediált) válasz kialakulását AA-ban, és a dexametazon és az indometacin az EBK-hoz hasonló mértékű gátló hatást fejtettek ki. Az érintett ízületek szövettani elemzése ezt megerősítette. Az EBK gátolta a COX-1 és -2 enzimeket, míg az indometacin fokozta a COX-2 gén expresszióját. Az EBK a diklofenakkal additív hatású volt. Összefoglalhatjuk, hogy az EBK szignifikáns gyulladáscsökkentő hatású, amit pletizmográfia, szövettan és valós idejű PCR is megerősített.
A búzacsíra ipari fermentálása során előállított, standardizált benzokinon és növényi flavonoid tartalmú Avemar készítményt rákellenes szerként és immunmoduláns táplálék kiegészítőként is vizsgálták. A feltételezett hatásmechanizmusok közé tartozik az antioxidáns és a gyulladásgátló hatás. Jelen vizsgálat annak megállapítására irányult, hogy vajon az Avemar e hatásai elősegíthetik-e a kardiovaszkuláris betegségek kezelését. A vizsgálatban a kardiovaszkuláris remodelling két kísérletes patkánymodelljét alkalmaztuk: a deoxikortikoszteron-acetát (DOCA) só indukálta krónikus hipertónia modellt (I. vizsgálat) és a magas szénhidrát/magas zsírtartalmú diéta okozta krónikus metabolikus szindróma és kardiovaszkuláris szövődményei modellt (II. vizsgálat). Ezen hipertónia és diéta-okozta elhízás patkánymodellekben kapott eredményeink alapján az Avemar kezelés javította a szívfunkciót, csökkentette a makrofágok infiltrációját, ami a kamrai miokardiumban csökkent kollagén lerakódáshoz vezetett, megszüntette a beteg szívekben tapasztalt merevebb bal kamrai állapotot és csökkentette a plazma megemelkedett malondialdehid koncentrációját. A szívre gyakorolt hatások mellett az Avemar megszüntette a glükóz intoleranciát, normalizálta a szisztolés vérnyomást és csökkentette a magas szénhidrát/magas zsírtartalmú diétát kapó patkányoknál tapasztalt zsigeri zsírlerakódást. Összefoglalásként a fermentált búzacsíra kivonat, az Avemar lehetséges krónikus hipertónia, diabétesz vagy metabolikus szindróma által okozott kardiovaszkuláris tüneteket enyhítő szer, és emellett javítja az olyan anyagcserezavarokat, mint a glükózintolerancia és az elhízás.