Tudományos publikációk

A búzacsíra ipari fermentálása során előállított, standardizált benzokinon és növényi flavonoid tartalmú Avemar készítményt rákellenes szerként és immunmoduláns táplálék kiegészítőként is vizsgálták. A feltételezett hatásmechanizmusok közé tartozik az antioxidáns és a gyulladásgátló hatás. Jelen vizsgálat annak megállapítására irányult, hogy vajon az Avemar e hatásai elősegíthetik-e a kardiovaszkuláris betegségek kezelését. A vizsgálatban a kardiovaszkuláris remodelling két kísérletes patkánymodelljét alkalmaztuk: a deoxikortikoszteron-acetát (DOCA) só indukálta krónikus hipertónia modellt (I. vizsgálat) és a magas szénhidrát/magas zsírtartalmú diéta okozta krónikus metabolikus szindróma és kardiovaszkuláris szövődményei modellt (II. vizsgálat). Ezen hipertónia és diéta-okozta elhízás patkánymodellekben kapott eredményeink alapján az Avemar kezelés javította a szívfunkciót, csökkentette a makrofágok infiltrációját, ami a kamrai miokardiumban csökkent kollagén lerakódáshoz vezetett, megszüntette a beteg szívekben tapasztalt merevebb bal kamrai állapotot és csökkentette a plazma megemelkedett malondialdehid koncentrációját. A szívre gyakorolt hatások mellett az Avemar megszüntette a glükóz intoleranciát, normalizálta a szisztolés vérnyomást és csökkentette a magas szénhidrát/magas zsírtartalmú diétát kapó patkányoknál tapasztalt zsigeri zsírlerakódást. Összefoglalásként a fermentált búzacsíra kivonat, az Avemar lehetséges krónikus hipertónia, diabétesz vagy metabolikus szindróma által okozott kardiovaszkuláris tüneteket enyhítő szer, és emellett javítja az olyan anyagcserezavarokat, mint a glükózintolerancia és az elhízás.

Az Avemar® egy jelentős antimetasztatikus, antiproliferatív és immunmoduláns aktivitást mutató fermentált búzacsíra kivonat. Kémiailag a szer biológiailag aktív molekulák, mint a 2-metoxi-p-benzokinon és a 2,6-dimetoxi-p-benzokinon komplex elegye, amelyekről úgy tartják, hogy az Avemar fő biológiai hatásaiért felelősek. Annak ellenére, hogy az Avemar készítményt egyes országokban széleskörűen alkalmazzák rákos betegek táplálékkiegészítőjeként, csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésünkre humán rákos megbetegedésekben mutatott aktivitására vagy kemoterápiával való kombinálására vonatkozóan. Jelen vizsgálat célja az Avemar humán rákos sejtvonalakra, mint vastagbél-, here-, pajzsmirigy-, petefészekrák, nem-kissejtes tüdőrák, emlő-, gyomor-, fej-nyakrák, hepatóma, glioblasztóma, melanóma, méhnyakrák és neuroblasztóma gyakorolt lehetséges aktivitását, és hogy kizárjuk a hagyományos kemoterápiás szerekre gyakorolt esetleges antagonista hatást. Ahhoz, hogy felmérjük az önmagában vagy 5-fluorouracil, oxaliplatin vagy irinotekán szerekkel kombinációban adott Avemar 96 órás folyamatos adagolásának citotoxikus aktivitását, szulforodamin B assay-t alkalmaztunk, míg az Avemar és a citosztatikumok közötti gyógyszerkölcsönhatást Drewinko módszerével elemeztük. Az Avemar IC50 értéke 0,038 mg/ml és 0,7 mg/ml közötti volt, 0,33 mg/ml medián IC50 értékkel. A legmagasabb aktivitást a neuroblasztóma sejtvonalakban tapasztaltuk 0,042 mg/ml átlagos IC50 értékkel. Érdemes megjegyeznünk, hogy a jelen vizsgálatban alkalmazott 8 vastagbélrákos sejtvonal IC50 tartománya nagyon szűk, 0,3 mg/ml és 0,54 mg/ml értékek között mozgott. Az Avemar és az 5-fluorouracil, oxaliplatin vagy irinotekán szerek vastagbélrákos sejtvonalakban való kombinált alkalmazása additív vagy szinergista hatást mutatott minden szer esetében; a legnagyobb mértékű szinergizmust az Avemar és az 5-fluorouracil között észleltük. Nem tapasztaltunk antagonista gyógyszerhatást. Jelenleg az Avemar és a gyógyszerkombinációk sorozatos alkalmazásának jelentőségét vizsgáljuk vastagbélrákos sejtvonalakban, míg az Avemar sejtdifferenciációra gyakorolt lehetséges hatását hererákos sejtvonalakban teszteljük sejtmorfológia és a differenciáció markerének tekintett Oct-4 fehérje expressziójának vizsgálatával. Eredményeink összefoglalásaként az Avemar széleskörű preklinikai antineoplasztikus aktivitást fejt ki, valamint irinotekán, oxaliplatin és 5-fluorouracil szerekkel való együttes alkalmazás esetén additív vagy szinergista gyógyszerkölcsönhatást mutat vastagbélrákos sejtvonalakban. A fentiek alapján szükségesnek tűnik az Avemar lehetséges rákellenes szerként való további vizsgálata. A sejtszintű gyógyszerkölcsönhatás alapján ésszerűnek tűnik az Avemar irinotekán vagy oxaliplatin alapú kezelésekkel való kombinációs alkalmazása kolorektális rákban szenvedő betegeknél.

Háttér és cél: Az anorexia/kahexia szindróma gyakran társul fokozott oxidatív stresszel (OS). Egy standardizált benzokinon tartalmú, fermentált búzacsíra kivonatról (terméknév: Avemar) kimutatták, hogy erőteljes antioxidáns hatással rendelkezik, mellékhatások nélkül. Jelen vizsgálat célja az Avemar hatásának felmérése feji és nyaki rákban szenvedő betegeknél, valamint az OS és a Spitzer index által meghatározott életminőség közötti összefüggés megállapítása. Betegek és módszerek: a nyílt címkés vizsgálatba 60 feji és nyaki (IIIa, IIIb vagy IV stádiumú) rákban szenvedő beteget vontunk. A betegeket az A vagy a B alcsoportokba soroltuk. Az A csoport kizárólag hagyományos onkológiai kezelésben részesült, míg a B csoport a standard kezelés mellé Avemart kapott. Két hónap elteltével csak az 55 életben maradt beteg paramétereit tudtuk értékelni (29 beteg a kontroll csoportból és 26 az Avemar csoportból). Minden betegnél FRAS III teszttel megállapítottuk a keringő hidroperoxidok koncentrációit. Eredmények: Az OS szintje két hónap elteltével szignifikáns mértékben csökkent az Avemar kezelésben részesülő csoportban. A Spitzer index értéke szignifikánsan magasabb volt a B csoportban, ami javuló életminőségre utal. Következtetés: Bár a mai napig nem azonosították az Avemar hatóanyagát, az általa okozott szabad oxigéngyök-csökkenés korrelált a klinikailag szignifikáns mértékű életminőségbeli javulással előrehaladott rákos betegeknél.