Keresés
Tudományos publikációk
A 90-es évek végén tanulmányok számoltak be egy olyan biotechnológiai eljárásról, amely során a búzacsíra fermentációjával kivonatot állítottak elő. Az Avemar névre hallgató termék egy szájon át szedhető, vízben oldódó granulátum, amely számos országban (pl. Izraelben, Magyarországon, az Egyesült Államokban, Angliában és Oroszországban) felkeltette a rákkutatók figyelmét. A vizsgálatok szerint az Avemar olyan biológiai hatásokkal rendelkezik, amely hasznos lehet a tumoros betegségek, egyes immunbetegségek kezelésében, és ezektől függetlenül is kedvezően befolyásolhatja az életminőséget. ÁLLATKÍSÉRLETEK: az Avemar kezelés a kontroll állatokhoz viszonyítva a metasztázisok statisztikailag szignifikáns csökkenését eredményezte; a csökkenés 71%-os a 3LL-HH tumor (Lewis tüdőkarcinóma), 50%-os a HCR-25 humán vastagbélkarcinóma és 85%-os B16 melanóma esetén. Kemoterápiával kombinálva az Avemar nem csökkentette a primer tumorra kifejtett citotoxikus hatást, de igen kifejezetten megnövelte az antimetasztatikus hatást. KEMOPREVENCIÓS HATÁSOK: F-344 patkányokban a vastagbélben karcinogenezist idéztek elő azoximetán (AOM) injekciókkal, és a kizárólag AOM-mal kezel állatok 83%-ánál alakult ki vastagbéltumor, állatonként átlagosan 2,3 db. Az AOM injekciók előtt Avemarral kezelt állatok 44,8%-ánál alakult ki vastagbéltumor, állatonként átlagosan 1,3 db, ami a tumorkialakulás 70%-os csökkenését jelenti. KLINIKAI VIZSGÁLATOK: ÚJ METASZTÁZISOK ÉS PROGRESSZIÓMENTES TÚLÉLÉS RÁKOS BETEGEKNÉL: Egy korai, nyílt, fázis II. klinikai vizsgálatban 30 kolorektális rákban szenvedő, kuratív műtéti kezelésben részesülő betegnél vizsgálták az Avemar hatását. A betegeket kontroll és Avemar csoportokba osztották. A kontroll csoport betegei kizárólag adjuváns kemoterápiát kaptak szükség esetén, ,míg az Avemar csoport betegei szükség szerint adjuváns kemoterápiát és testsúlyuktól függően naponta egyszer vagy kétszer adagolt 9 gramm Avemart kaptak. A betegek utánkövetésének medián ideje 9 hónap volt, az utánkövetés 6 és 11 hónap között mozgott. Egy Avemar kezelésben részesülő betegnél sem észleltek új metasztázist, míg a kontroll csoportban 4 betegnél (22%) találtak új áttétet. Egy másik többközpontú vizsgálatban 170 kolorektális betegnél mérték fel a betegek progressziómentes túlélési és teljes túlélési idejét. A végpontok elemzése alapján a progressziómentes túlélés (tumorrelapszus, új metasztatikus léziók, halálozás) szignifikánsan gyakrabban fordultak elő a kontroll csoportban. A log-rank próba kimutatta, hogy az Avemar szignifikáns mértékben, kedvezően befolyásolta mind a progressziómentes túlélés (elsődleges végpont) kumulatív valószínűségét, mind a teljes túlélést. Az összes elemzésre kerülő változó (kor, nem, UICC stádiumbeosztás, Avemar kezelés, radioterápia és kemoterápia) közül a Cox-féle proporcionális kockázati modell szerint egyedül az UICC stádiumbeosztás és az Avemar kezelés bizonyult a túlélés erőteljes prediktorának. Az Avemar kezelés általánosságban biztonságos (nem észleltek súlyos nemkívánatos hatást). Az eredmények szerint az Avemar kezelés erősen szignifikáns, jótékony hatást fejtett ki: ezek szerint ez a búzacsíra kivonat műtéttel és standard radio/kemoterápiával kombinálva szignifikáns mértékben gátolhatja a teljes tumorprogressziót, beleértve az új metasztázisok keletkezését, és meghosszabbíthatja a kolorektális rákban szenvedő betegek túlélését.
A stabil izotópokkal történő metabolikus térképezés lehetővé teszi a szubsztrátumok főbb metabolikus útvonalaiban történő eloszlásának követését élő sejtekben. Ezen eljárás segítségével kimutatták, hogy a transzformált emberi sejtekben nagymértékű metabolikus változások következnek be, és egyes rákellenes gyógyszerek hatása ezen metabolikus eltérések visszaállítása révén alakul ki. A tumorspecifikus metabolikus változások tumorsejtekben történő kimutatása révén a metabolikus térképezés lehetővé teszi a gyógyszerfejlesztők számára, hogy azonosítsák azon anyagcserelépéseket, amelyek a sejtproliferációt szabályozzák, és ezáltal lehetővé válik új rákellenes célpontok azonosítása, valamint az antiproliferatív metabolikus hatások főbb lépéseinek meghatározása.
A fermentált búzacsíra kivonat (terméknév: Avemar) egy biológiailag aktív molekulákat tartalmazó komplex keverék, amely potens antimetasztatikus hatást fejt ki számos humán malignus betegségben. Jelen vizsgálatban az Avemar Jurkat leukémia sejtek életképességére, proliferációjára, sejtciklusára, apoptózisára és a nukleinsav szintézis szénatom-ellátásának szabályozásában kulcsfontosságú glikolitikus/pentóz ciklus enzimekre gyakorolt hatását vizsgálatuk. Az Avemar Jurkat tumorsejtekben mért citotoxikus IC(50) koncentrációja 0,2 mg/ml, és a nyers por emelkedő koncentrációja dózisfüggő módon gátolja a Jurkat sejtek proliferációját. A 0,2 mg/ml koncentráció felett alkalmazott Avemar több mint 50%-kal gátolja a sejtnövekedést (72 órás inkubáció során), amit az áramlási hisztogramokon a szub-G(1) csúcs jelentkezése előz meg 48 óránál. A propidium-jodid és annexin V festett sejtek lézeres pásztázó citometriás vizsgálata alapján az Avemar növekedést gátló hatása összefüggött az erőteljes apoptózist indukáló hatással. A benziloxikarbonil-Val-Ala-Asp-fluorometilketon apoptózisban mutatott gátlása és a poli(ADP-ribóz) fokozott proteolízise arra utal, hogy az Avemar celluláris hatását kaszpázok mediálják. A glükóz-6-foszfát dehidrogenáz és a transzketoláz aktivitás gátlása dózisfüggőnek bizonyult, ami korrelált az RNS ribózba történő csökkent (13)C beépüléssel és pentóz ciklus szubsztrátum áramlással. A pentóz ciklus enzimaktivitás csökkenése és a szénatomok nukleinsav prekurzorok szintézise felé tartó csökkent áramlása egy mechanisztikus magyarázatot adnak az erjesztett búzacsíra sejtnövekedést szabályzó és apoptózist indukáló hatására. Az Avemar biológiai hatásának kialakulása perifériás vérből nyert limfociták esetében kb. 50-szer magasabb IC(50) értéket (10,02 mg/ml) mutat, ami egy széles terápiás ablakot jelent e kiegészítő rákellenes szernél, toxikus hatások nélkül.
Kimutatták, hogy a standardizált benzokinon tartalmú fermentált búzacsíra kivonat (kódnév: MSC, kereskedelmi név: Avemar) gátolja a tumorszaporodást és metasztázisképződést in vivo. Jelen vizsgálat célja az MSC tumorellenes hatásának molekuláris és sejtszintű mechanizmusának a megértése volt. Ennek érdekében in vitro modell kísérleteket terveztünk tumoros T- és B-limfocita sejtvonalakkal. Az intracelluláris fehérjék tirozinjának foszforilációját és az intracelluláris Ca2+ koncentráció növekedését anti-foszfotirozin antitestes immunblottolással és Ca2+ érzékeny fluoreszcens festékek, Fluo-3AM és FuraRed-AM alkalmazása mellett citofluorimetriával vizsgáltuk. Az apoptózist citofluorimetriával vizsgáltuk propidium-jodidos DNS festéses majd a sejtpopulációk azonosítása révén. A sejtfelszíni MHC I molekulák szintjét a humán MHC I. nem polimorfikus régiója elleni monoklonális antitest segítségével kialakuló indirekt immunfluoreszcencia citofluorimetriás mérésével határoztuk meg. Az MSC fokozta az intracelluláris fehérjék tirozin foszforilációját és az extracelluláris Ca2+ sejtekbe való áramlása az intracelluláris Ca2+ koncentráció emelkedéséhez vezetett. A sejtvonalak MSC kezelését követő 24 órában jelentős, 20-40%-os apoptózist észleltek. Az MSC kezelés következményeként a sejtfelszíni MHC I. fehérjék nem kezelt kontrollhoz képesti 70-85%-os down-regulációja volt tapasztalható. Az MSC nem idézett elő hasonló mértékű apoptózist az egészséges, perifériás vérből származó mononukleáris sejtekben. A celluláris tirozin-foszfatáz aktivitás vagy a Ca2+ beáramlás gátlása ellentétes hatású volt, ami az Avemar-indukálta apoptózis és az MHC I. fehérjék down-regulációjának növekedésében vagy megszűnésében nyilvánult meg. Az MSC-ben található benzokinon összetevő (2,6-dimetoxi-p-benzokinon) hasonló mértékű apoptózist és MHC I. fehérje down-regulációt idézett elő tumoros T- és B-sejtvonalakban, mint az MSC. Ezen eredmények arra utalnak, hogy az MSC limfoid tumorsejteken érvényesülő hatása az MHC I. expresszió csökkenésében és szelektíven a tumoros sejtekben tirozin foszforiláció és Ca2+ beáramlás útján kialakuló apoptózis indukálásában nyilvánul meg. Az MSC egyik összetevője, a 2,6-dimetoxi-p-benzokinon fontos szerepet játszik az MSC által mediált sejtválaszban.
BEVEZETÉS: A többi élő sejthez hasonlóan, a tumorsejtek is képesek proliferációra, differentálódásra, a sejtciklus szüneteltetésére és apoptózisra. Ezen folyamatok mindegyikének meghatározott metabolikus prototípusa ismeretes, amelyeket a sejt adott állapotban való működéséhez szükséges energia- és speciális szubsztrátum-előállítás jellemez. A normál élő sejtekkel ellentétben, a tumorsejtek metabolikus fenotípusa a proliferációs állapotot segíti elő. CÉL: A metabolikus hipotézis megfogalmazása, miszerint (1) mind a sejttranszformáció, mind a tumornövekedés olyan metabolikus enzimek aktiválódásával jár, amelyek a nukleinsavak szintéziséhez szükséges glükóz-szénatomok felhasználását segítik, míg a lipidek és aminosavak szintézishez szükséges enzimek a tumornövekedés-gátlása során aktívak, valamint (2) az intermedier metabolikus enzimek és szubsztrátjainak foszforilációja, illetve alloszterikus és transzkripciós szabályozása együttesen szabályozza és tartja fenn a sejtek transzformációját az egyik állapotból a másikba. KÖVETKEZTETÉS: Bizonyítékokkal támasztjuk alá, hogy a sejtek transzformációját elősegítő TGF-béta, a tumornövekedést gátló anyagok, mint pl. a genisztin és az Avemar, vagy az új, szintetikus leukémia-ellenes szerek, mint pl. az STI571 (Glevec) eltérő hatást fejtenek ki a metabolikus fenotípusokra. A növekedést elősegítő és a sejtek malignus transzformációját elősegítő intermedier metabolikus enzimek új, hatékony, nem-genetikai célmolekulái lehetnek a rákellenes terápiának.
A vizsgálatban egy új, benzokinon tartalmú, búzacsíra fermentációjával nyert , szájon át szedhető készítmény, az AVEMAR egerekben idiotipikus manipulációval kísérletesen kiváltott szisztémás lupusz eritematózus (SLE) jellemzőire gyakorolt hatását vizsgáltuk. Megvizsgáltuk, hogy az AVEMAR miként befolyásolja az autoantitest termelési profilt, a Th1/Th2 sejtekkel összefüggő citokinekre adott választ és az egerekben kísérletesen kiváltott SLE klinikai profilját. Az immunizáció előtti időszakban adagolva az AVEMAR az autoantitest termelés (anti-dsDNS, egér 16/6 Id és anti-hiszton) down-regulációját idézte elő (pl. az anti-dsDNS 405 nm-en 0,898+/-0,097 OD értékről 0,519+/-0,103 OD értékre csökkent a kezelést követően). Ez a hatás a kezelés felfüggesztése után legalább 4 héten keresztül megfigyelhető volt. A Th2 válasz késésével összefüggő szerológiai hatásokat (IL-4 és IL-10) észleltünk (pl. az IL-4 91,7+/-8,11 ng/ml értékről 59,55+/-7,78 ng/ml értékre csökkent szplenocita kondicionált táptalajban). Az egerek vérsüllyedése, fehérvérsejt száma normális volt, vizeletük fehérjetartalma 100 mg/dl alatti volt, míg a nem kezelt, SLE-s egereknél ez az érték 300 mg/dl felettinek bizonyult. Összefoglalásul, a szájon át adagolt AVEMAR a Th1/Th2 rendszer módosítása és a Th2 válasz gátlása révén enyhítheti a kísérletesen kiváltott SLE klinikai megnyilvánulásait.
Kimutatták, hogy a búzacsíra kivonat laboratóriumi állatokban megelőzi a vastagbélrák kialakulását. Jelen vizsgálatban négy hetes, beltenyésztett, hím F-344 patkányokat használtunk. A vastagbélrák kialakulását azoximetánnal (AOM) indukáltuk. Kezeletlen kontrollként 10 patkányt használtunk (1. csoport). A 2. csoportban a fiziológiás sóoldatban oldott AOM-et az állatok három, egyenként 15 mg/ttkg dózisú szubkután injekció formájában kapták meg 1 hetes injekció közötti szünetekkel. Két további csoport kísérletes kemoprevenciós kezelés gyanánt 2,6-dimetoxi-p-benzokinonhoz standardizált erjesztett búzacsíra kivonat, Avemar (MSC) kezelésben is részesült. A vízben oldott MSC-t a patkányok naponta egyszer, 3 g/ttkg dózisban kapták gyomorszondán keresztül. A 3. csoportban az állatok a napi MSC kezelést az első AOM injekció előtt 2 héttel kezdték el kapni, és folyamatosan kapták a 32 héttel később bekövetkező leölésükig. A 4. csoportban az alapdiéta mellé az állatok naponta kaptak MSC-t. A kísérlet végén minden patkányt elvéreztettünk úgy, hogy enyhe éteres érzéstelenítés mellett a hasi nagyeret elvágtuk, majd teljes boncolást végeztünk. A vastagbélrákban szenvedő állatok százalékos arányai és az állatonkénti tumorszám az egyes csoportokban a következőképpen oszlott meg: 1. csoport: 0 és 0; 2. csoport: 83,0 és 2,3; 3. csoport: 44,8 (p < 0,001) és 1,3 (p < 0,004); 4. csoport: 0 és 0. Mindegyik tumor szövettani vizsgálattal is neoplazmának bizonyult. A területegységenként (cm2) számolt aberráns kripta fókusz (ACF) szám a 2. csoportban 4,85, míg a 3. csoportban csak 2,03 volt (p < 0,0001).
A standard benzokinon összetételű, búzacsíra fermentációjával nyert kivonat erőteljes tumornövekedést gátló hatással rendelkezik. Jelen vizsgálatban a szerzők kimutatták [1,2-13C2]glükóz izotóp jelölőanyagot alkalmazva gázkromatográfiával és tömegspektrometriával kimutatták, hogy e készítmény erőteljes anyagcsere-változásokat indukált tenyésztett MIA hasnyálmirigy adenokarcinóma sejtekben. A 0,1, 1 és 10 mg/ml búzacsíra kivonattal kezelt MIA sejtek dózisfüggő glükózfelvétel-csökkenést, riboszomális RNS-be történő izotóp beépülést (2,4%, 9,4% és 28,0%) és 13CO2 felszabadulást mutattak. Ennek megfelelően, a közvetlen glükózoxidáció és a ribóz körforgása a pentóz ciklus dózisfüggő, 1,2%-os, 20,7%-os és 93,4%-os emelkedést mutatott. Az újonnan szintetizált sejt palmitát frakció és az acetilegységek 13C dúsulása szintén szignifikáns mértékű emelkedést mutatott minden búzacsíra kivonat dózis mellett. Az erjesztett búzacsíra kivonat a tumorpropagációt elsősorban a glükóz szénatomjainak sejtproliferációval összefüggő és sejtdifferentációval összefüggő makromolekulák közötti elosztásának szabályozása révén befolyásolja. A búzacsíra kivonat valószínűleg azon metabolikus enzimek foszforilációját és transzkripciójának szabályozását is befolyásolja, amelyek a glükóz szénatomjainak sejtproliferációval összefüggő, strukturális és funkcionális makromolekulák (RNS, DNS) közötti elosztását szabályozzák, valamint szerepük van a glükóz közvetlen oxidatív lebontásában. Mindez súlyosan károsítja a hasnyálmirigy adenokarcinóma sejtek sejttenyészetben való proliferációját és túlélését.
HÁTTÉR/CÉLOK: Az MSC (terméknév: AVEMAR) egy szájon át szedhető, számos biológiailag aktív molekulát tartalmazó készítmény, amelyet búzacsíra fermentációjával nyernek. A preklinikai adatok alapján feltételezhető a szer hatékony antimetasztatikus hatással és előnyös toxicitásprofillal rendelkezik. Egy előzetes, fázis II. vizsgálat azt mérte fel, hogy kolorektális rákban a műtétet vagy kemoterápia MSC-vel való kiegészítése jobb terápiás hatást eredményez-e, mint ugyanazon kezelés MSC nélkül. MÓDSZEREK: 1998 és 1999 júniusa között 18 kontroll beteget és 12 kolorektális rákban szenvedő beteget vontunk be a vizsgálatba. Minden beteg kuratív műtétben részesült. A kontroll csoport (18 beteg) nem kapott más kezelést vagy kizárólag adjuváns kemoterápiában részesült. Az MSC csoport (12 beteg) csak MSC vagy MSC + adjuváns kemoterápiában részesült. A mai napig a medián utánkövetési idő 9 hónap. EREDMÉNYEK: A vizsgálat köztes eredményei alapján a mai napig az MSC csoportban nem észleltek új metasztázist, sem a májban, sem máshol. Ezzel ellentétben, a kontroll csoportban új metasztázisok alakultak ki. KÖVETKEZTETÉS: A szájon át adott MSC a műtét vagy műtét + kemoterápia szupportív kezelésként való kiegészítésére potens lehetséges szer kolorektális rákban szenvedő betegeknél.
Magyar kutatók fedezték fel, hogy a búzacsíra anyagainak biotechnológiai (enzimes) átalakításával rákellenes hatású, szájon át adható kivonat (MSC) nyerhetõ (1). Az eljárás ipari megvalósítása, a minõségbiztosítás kialakítása, a kémiai összetétel és a biológiai hatások állandóságának, valamint a kivonat ártalmatlanságának bizonyítása tette lehetõvé a készítmény (Avemar) forgalomba hozatalát. Utóbbira Magyarországon 1998. novemberében került sor. Az Avemar alkalmazásával a legnagyobb tapasztalat a rosszindulatú daganatos megbetegedésekben van.
Magyar vegyészek egy szájon át szedhető, erjesztett búzacsírából kivont, 0,04% szubsztituált benzokinon (MSC) tartalmú terméket fedeztek fel, amely AVEMAR néven került kereskedelmi forgalomba. Az MSC orális alkalmazása (3 g/testsúly kg) elősegíti a lép limfocitáinak blasztos transzformációját egerekben. Ugyanez a kezelés megrövidíti a bőrgraftok túlélési idejét koizogén egér bőrtranszplantációs modellben, ami az MSC immunfolyamatokat helyreállító szerepére utal. Az MSC erősen szignifikáns antimetasztatikus hatását három metasztázis modellben (3LL-HH, B16, HCR-25) vizsgálták. Az MSC antimetasztatikus hatása – az immunfolyamatokat helyreállító hatás mellett – a sejtadhéziót és sejtproliferációt gátló, az apoptózist elősegítő és az antioxidáns jellemzőinek köszönhető, amelyeket in vitro kísérleteinkben is megfigyeltünk. Még fontosabb megemlítenünk, hogy az MSC és az alább említett rákellenes szerek (5-FU és DTIC; mindkettőt széleskörűen alkalmazzák a mindennapi klinikai gyakorlatban) kombinált alkalmazása (MSC + 5-FU és MSC + DTIC) bármely szer monoterápiás hatásához képest szignifikáns mértékben megnövelte az antimetasztatikus hatást megfelelő (C38 egér vastagbél karcinóma és B16 egér melanóma) metasztázis modellekben. Az eredmények alapján, az erjesztett búzacsíra kivonat (MSC) nem csupán additív, hanem szinergista módon javította mindkét máig vizsgált rákellenes szer antimetasztatikus hatását. Érdemes megemlítenünk továbbá, hogy az MSC kombinált alkalmazás során jelentősen csökkenti a rákellenes szerek toxikus mellékhatásainak kialakulását (pl. kevésbé csökkent a testtömeg). Az MSC biológiai hatásai és a szubakut toxikológiai vizsgálatok során tapasztalt nem toxikus hatása alapján kijelenthető, hogy ez a készítmény adjuváns kezelésként alkalmazható rosszindulatú tumoros és egyéb, csökkent immunműködés által okozott, vagy azzal járó betegségekben.
Egy új, standardizált benzokinon összetevőt tartalmazó, fermentált búzacsíra kivonat, az MSC (kereskedelmi név: Avemar) feltételezett immunstimuláló hatását MSC-vel kezelt egerek perifériás vérből nyert limfocitáinak blasztos transzformációja révén vizsgáltuk. Eredményeink alapján az MSC szignifikáns mértékben megnövelte a Concanavalin A által kiváltott blasztos transzformáció mértékét. A B10LP - C57Bl bőrgraft rendszert alkalmazva, az MSC (szájon át 0,03 és 3,0 g/kg dózisban alkalmazva) előnyös hatású volt az immunműködés visszaállításának tekintetében. Ezzel ellentétben a 2,6-dimetoxi-p-benzokinon (DMBQ) ekvivalens adagokban (0,012 és 1,2 mg/kg) adagokban alkalmazva, nem rövidítette le a bőrgraftok kilökődéséhez szükséges időt. Az MSC immunműködést javító és a blasztos transzformációt elősegítő hatása számos, csökkent immunműködéssel járó állapotban kihasználható.
A búzacsíra fermentálása révén, 0,04% szubsztituált benzokinon tartalmú, per os adagolható készítmény (MSC) állítottak elő magyar kémikusok. A szerzőknek a készítménnyel kapcsolatos biológiai vizsgálatai a következő eredménnyel jártak. Az MSC fokozza a per os kezelt (3 g/kg/nap) egerek lép lymphocytáinak blastos transzformációs készségét és megrövidíti a bőrgraftok lelökődési idejét ko-izogén bőrátültetési egérmodellben. Ez az MSC immunrestitutiót keltő hatásra utal. Három metasztázis modell esetében (3LL-HH,B16 és HCR-25) tudunk megfigyelni az MSC szignifikáns tumormetaszázist gátló hatást. Az áttétképzés gátlásában az in vitro kísérleteinkben megfigyelt sejtadhéziót csökkentő, antiprolifratív, apoptosist fokozó és antioxidáns hatása is szerepet játszhat az immunreconstituiót keltő hatás mellett. A fenti biológiai tulajdonságok alapján az MSC - mely szubaku toxicitási vizsgálatok szerint nem toxikus - adjuvnsként felhasználható lehet dagantok és más immunkárosodással járó, vagy azt követő kórképek kezelésében.
Az új, standardizált benzokinon összetevőt tartalmazó, búzacsíra fermentációjával nyert kivonat immunstimuláló hatásának ismeretében megvizsgáltuk e készítmény (Avemar) tumornövekedést és metasztázisképződést gátló hatását önmagában vagy C-vitaminnal kombinációban adagolva. Eltérő tumormodelleket [erősen metasztatizáló Lewis tüdőkarcinóma (3LL-HH), B16 melanóma, patkány nefroblasztóma (RWT-M) és humán kolon karcinóma xenograft (HCR25)] hoztunk létre mesterségesen immungyengített egerekben. A kezelések metasztázist gátló hatását a transzplantált primer tumor jelenléte és (műtéti eltávolítást követő) hiánya alatt is vizsgáltuk. Az Avemar és a C-vitamin kombinált, egyidejű alkalmazása erőteljesen gátolta a metasztázisképződést az összes vizsgált tumormodell esetében, míg a C-vitamin önmagában való alkalmazása nem volt ilyen gátló hatással a metasztázisképződésre. Egyes modellek esetében a metasztázisképződést gátló hatás szignifikánsnak bizonyult, míg más modellekben - jelentős változás ellenére – a hatás nem volt szignifikáns. Figyelemre méltó, hogy egyes modellekben az Avemar önmagában erőteljesebb gátló hatást fejtett ki a metasztázisképződésre, mint az Avemar és a C-vitamin egyidejű alkalmazása. Ezen felül a kombinált kezelés ütemezésének megváltoztatása esetén (egyidejű C-vitamin bevétel helyett a C-vitamin adagolás az Avemar kezelés után egy órával törtét) a C-vitamin inkább csökkentette az Avemar metasztázisképződést gátló hatását. Meg kell említeni azonban, hogy patkány nefroblasztóma esetében eltérő hatást figyeltünk meg: míg egyidejű alkalmazás esetén a metasztázisképződést gátló hatás szignifikáns mértékű volt, az Avemar önmagában való alkalmazása nem idézett elő ilyen hatást. Érdemes megjegyezni, hogy ebben a modellben az egyidejű kezelés metasztázisképződést gátló hatása még erőteljesebb volt, ha az Avemar dózisa százszor kisebb volt, mint a rendesen alkalmazott adag. Az állatmodellek többségében (a patkány nefroblasztóma kivételével) az Avemar és a C-vitamin adagolása – kombinációban vagy külön-külön – nem gátolja a primer tumor növekedését. Okkal feltételezhető tehát, hogy a megfigyelt metasztázisképződést gátló hatás elsősorban nem a szerek proliferációt gátló hatásának köszönhető. Egyéb kísérletes eredményekkel összhangban – amelyeket laboratóriumunkban az itt ismertetett kísérletekkel párhuzamosan végeztünk – az Avemar jelentős immunstimuláló hatásúnak bizonyult. Ebből adódóan e készítmény jelen vizsgálatban megfigyelt metasztázisképződést gátló hatása az immunstimuláló hatás következményének tudható be. A tanulmányban ismertetjük az Avemar és az Avemar + C-vitamin lehetséges terápiás előnyeit.